Csak egy kicsit, mert hát nem csak a konyha körül forog a világunk. Azonban egyszerűbb és gyorsabb egy receptet kirakni, mint sokat-sokat írni. Pedig mindig van miről.
Kezdjük a legkisebbel. Baluka bölcsis karrierje eléggé stagnál. Már decemberben sem nagyon voltunk, mert jöttek a bacik. A január sem volt valami sikeres ebből a szempontból, nagyjából 2 nap bölcsi, aztán 10-14 nap itthon. Mert hát jött a következő baci. Sajnos mindenféle vitamin meg cseppek hatástalanok....
Aztán az össznépi szülői értekezlet, ahol is naiv szülők felvilágosodtak, hogy ezzel a problémával nincsenek egyedül, s hogy mindez miért is állhat elő. Konkrétan más szülők hanyagsága miatt. Sajnos nem mindenkinek van arra lehetősége, hogy 1-2 hetet otthon töltsön a gyerekkel, megvárja míg rendesen meggyógyul. Ronda, lelketlen munkahelyek rossz szemmel nézik, hogy a szülők a gyerek betegsége miatt távol vannak. Ezért sokan arra kényszerülnek, hogy az orvos által jóhiszeműen a szülő kezébe adott, dátum nélkül kitöltött egészséges igazolásra korábbi dátumot írjanak és vigyék az adott esetben antibiotikumos kezelés alatt álló gyereket a közösségbe. És persze az is egy érv, hogy a betegállomány ideje alatt a család bevétele jelentősen csökken....Megjegyzem, hogy ezzel mind a saját, mind a közösségbe járó gyerekek egészségét veszélyezteti. Tudom én, ilyen a világ, ilyenek a munkahelyek....ott se szabad betegnek lenni, mert hű. De az nem baj, hogy a beteg kolléga lefertőzi a fél melóhelyet....Persze ez is baj! Csak ebbe is ki gondol bele? Kb. senki. Hangoztatni meg pláne.....
Mostmár csak az a kérdés, mi éri meg?
Az, hogy több pénz legyen?
Az,hogy ne nézzenek ferdén az emberre a melóban, meg reszkessen az a szerencsétlen anya munkája miatt, mert gyermeke van (ami persze elvárás is egy harmincas nőtől, ugye....csak, hát ami utána jön...), és egy bölcsis vagy ovis korú gyerek már csak így működik, hogy beteg.....
Vagy az a lényeg, hogy egészséges legyen a gyerek?
Nem vagyok gyámügyekben járatos, de szerintem valamely ponton itt gubanc van.....
A fotón illusztrálásként, hogy a héten másfél hét után mentünk először, kemény 3 napot bírt a gyerek, és tegnap este belázasodott. Itt épp eldőlt a láztól és szundít.
Azért, hogy jó is legyen, az utóbbi kb. 1 hétben Balu elkezdett szavakat formázni. Igaz nem értjük, de sokszor belelendül és mondja a saját kis nyelvén. Lehet,hogy rávette magát, hogy megtanul beszélni?
No, hogy legyen még egy kis vidámság, Nórika sokkal jobban bírja a gyűrődést, mint az öccse. Leszámítva,hogy sokszor fáradt. Persze sokat pörög is, néha már attól nem bír aludni, pihenni. Ha nagy nehezen rábírjuk a délutáni szundira, általában elalszik, viszont rendszerint megbánjuk, mert ilyenkor este 11-ig búgócsiga üzemmód van....Borzasztó nehéz ilyenkor ágyba dugni, és nehezen is alszik el... Szóval, patthelyzet alvás-ügyileg....
Sajnos, az úszásról ki kellett íratnom, annyira nem szerette, hogy jobbnak láttuk nem erőltetni tovább, mert már szeptember óta megy a hiszti az úszás előtti este, meg a befizetésnél is, hogy ő aztán nem megy, nem szereti stb....
A mai nap is elég izgalmasra sikeredett, ugyanis ma volt az ovis farsang. Tiszta izgalom :) Beteg gyerekkel a sarkamban reggel csöröge sütés :), végül is elég jól ment.
Már hetek óta készült a jelmez, én is kivettem a részem, bemerészkedtem egy rövidárú boltba....konkrétan ilyen-olyan gumikat kellett beszereznem, meg szegő anyagot vagy mit, meg cérnát. S még önálló gondolatom is volt, konkrétan elmagyaráztam az eladónőnek, hogy olyan gumit kérek, amit az álarcba szoktak fűzni....kalapgumi, mint kiderült.....Nórikával mentünk el oda, épp kifogtunk egy olyan napot, hogy ahányszor kitettem a lábam itthonról, elkezdett esni az eső. Hát ugye akkor is, mikor mentünk. Nóri a boltban rögtön kiszúrt magának egy hatalmas szaténból készült virágot. Hála az égnek gyerek szemmagasságban voltak.... kérdem, hogy ezt hova?
-A ruhádra?
-Aha, az övre.... - Hű, micsoda elképzelés. Nekem max. addig futotta, hogy valahova a ruhára....esetleg több kisebb....világoskék, mert olyan minták vannak hímezve az anyagra....De nem! A kis hölgynek konkrét elképzelése volt! Az övre!
És hát lássuk, miből lesz a cserebogár!
Az első változat: túl pizsis....
Második változat: legyen rajta valami, ami feldobja: újabb réteg szoknya. Mikor meglátta a masnikat a galléron, oltári sírásban tört ki, hogy azok a masnik nem kellenek. A mama trükkje: azok nem masnik Nórika, hanem pillangók!
Hát, pár napig csend volt, majd Nóri cselesen kiudvarolta, hogy ti. nem illenek azok a pillangócskák a királylány ruhájára....így a pillangók elrepültek róla....
Így a farsang napján (állítólag a bevonulás és a meghajlás is igazi királylányos volt):
No, hát akkor kicsit rólunk. Andrist áthelyezték januártól a járásba, s mint építésügyi, nincs minden kerületben építésügyi járási iroda. Vagyis építéshatósági, építésfelügyeleti, és műemlékvédelmi. Így hát a budai oldali építésügyek az I. kerületi járáshoz tartoznak. Szuper mód, itt a pesti oldalon állomásoznak - ideiglenesen, de én reménykedek, hogy jól érzik majd magukat és nem költöznek át az I. kerületbe. Bár az sincs túl messzire.
Szóval, új munkakör, új kihívás, új hely, új munkaidő, új kollégák (javarészben), és a távolság, vagyis a közelség miatt ebéd itthon :). Mindent összevetve, végül is jó. Legalábbis úgy látom, tetszik neki az újdonság.
Nálam annyi, hogy a sok recept, meg főzés most ott tart, hogy a FB-on működő Fehér Pólós Konyhája nevű oldal mondjuk így, főszerkesztője vagyok. Mellesleg pedig az a meglepetés ért a múlt héten, hogy a nosalty oldalon a hét főszakácsa címre kértek fel, így ebben a rovatban a héten én virítok :).
Itt lehet elolvasgatni.
Hát, ennyit az elmélkedésről :)
