Szegény Nórikám már megint itthon van...no nem vészes ez sem, lázmentes, "csupán" baromi csúnyán köhög ,teli az orra, és fájlalja a torkát...Holnap viszem le orvoshoz. Hát, én nem vagyok egy antibiotikum hívő, de most, hogy 2 hete is meg volt fázva, az ördög tudja milyen bacikat szedett össze, lehet, nem ártana egy kúra.1- 2 évente egyszer lehet, nem e???
Akinek gyerkőce van, pláne ovis, gyakran azt tapasztalja, hogy hiába kérdezi mi volt az ebéd, az uzsi? Mi volt a foglalkozáson? A mi kicsi ovisunk nem mond semmit. Azonban, ha épp olyan kedve van, akkor kibukik belőle egy-egy mondóka, versike, dalocska. Nos, ma ez történt nálunk. Azt mondja a 4 éves: egy asszony van a piacon, egy asszony van csak a piacon...Anya segíts már! Ez egy mondóka Nórkám?Az oviban szoktátok mondani? Igen, igen anya. No jó, drágám, én ezt nem ismerem, de gyere, beütjük a gugliba és megkeressük mi ez. Így is lészen, bár nem egészen az volt a szöveg, de rájöttünk, hogy a következő versikéről van szó:
HEJ A SÁLYI PIACON
Hej a sályi piacon, piacon,
Almát árul egy asszony, egy asszony,
Jaj de áldott egy asszony, egy asszony,
Hatot ad egy garason, garason.
Almát árul egy asszony, egy asszony,
Jaj de áldott egy asszony, egy asszony,
Hatot ad egy garason, garason.
Aztán ahogy elolvastam kicsit ismerős volt.
Volt még ott jó pár ilyesmi versike, például ez is, itt alább. Erről is kiderült ,hogy ismeri a nagylány.
DE JÓ A DIÓ
De jó a dió, fütyül a rigó,
Vidám dala száll, élni jaj, de jó.
Gyere, te rigó, itt van a dió,
Héja ropogós, bele csuda jó.
Tegnap kivettem egy egész csirkét, meg pár csirkemájat. A csirke combjait meg mellehúsát kirántottam, lett hozzá tejszínes krumpli, és hát a múlt hét, lássuk be levesekben szegény volt, már a 4 éves is követelte a levest. Nokedlis. No jó, mondom, akkor legyen zöldborsó leves.Nokedlivel.
Mai menü pedig, a csirke szárnyait meg hátát félretettem, és abból lett husi leves, amit túrós bukta illetve lekváros kifli követett. Most, elég hosszasan itthon lesz Nórika, próbálok vele sokat játszani. Múlt héten beszereztünk egy Ki nevet a végén klasszik társast. Délután azzal játszottunk. Csak annyi a gond vele egyelőre, hogy nem túl kitaró a figyelme. Egy idő után megunja, és össze-vissza kezd el számolni, meg ellenkező irányba viszi a bábut stb...
Délelőtt hercegnős memória játékkal meg Micimacis kártyajátékkal játszottunk, avval is memória játékot.
Ha éppen főzök, akkor is le lehet Nórit ültetni, hogy pl. kifestőzzön. Itt az egyik kedvenc figurája, a Toy Story-ból Jessie:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése