Már nagyon várjuk a jó idő beköszöntét, és mivel a múlt hét végére jobb időt jeleztek a meteorológusok, elhatároztam, hogy hazalátogatunk Szeghalomra. Titkos projektet készítettem elő: aput hívtam fel, hogy meglepnénk őket hétvégére,de anyu ne tudjon róla. Így suttyomban szerezte be a hozzánkvaló cuccokat, meg irányítgatta anyut, hogy miket csináljon meg: szinte a tavaszi nagytakarítást. Meg persze a főzés, mi legyen a kaja, hogy anyu ne sejtsen semmit. Péntekre terveztük az indulást, még délelőtt beszéltem mit sem sejtő anyámmal, aki azon morfondírozott, hogy mi lehet apuval, hogy csirkehúst kér ebédre, mikor nem is szereti a csirkét. Ha-ha-ha.
Én is készülődtem, mostam, vasaltam a héten, és közben sulykoltam Nóri fejecskéjébe, hogy ez a lemenetel titok, nem szabad Márta mamának mondani, csak a papával beszélhet róla. Mert Nóri csak fogja magát, vagyis a telefont, és már hívja is a nagyszülőket...Persze néha el-el kottyantott dolgokat, pl. hogy becsomagoltam a játéksátort. De szerencsére anyunak nem esett le...
Később indultunk a tervezettnél fél órával, meg mire kikeveredtünk a városból, plusz a tankolás, meg még Szolnok után megálltunk, mert Bala nyűgösködött, ő még nem bír ki 3 órát egyhelyben, szóval este 7-re értünk oda. Becsengettünk, beálltunk a kocsival, apu vitte be Balát, s mondta anyunak:nézd már anyja, mit találtam kint. Anyu csak nézett, mire megszólalt, hogy : ez most vicc? Magában felismerte a hordozót, de a szemébe csúszott sapi miatt nem esett le azonnal, hogy Balát látja. Aztán jött Nóri is, szóval a meglepi sikeres volt.
Szombaton mozgalmas napunk volt, az uramat elrabolta apu és bementek Gyulára meg Csabára. Isteni 2 kilós kenyeret hoztak az egyik gyulai pékségból, aztán Csabán kirámoltak egy fél játékboltot. Közben itthon anyu elvitte Nórit a boltba, kínosan ügyelve, hogy én véletlenül se tartsak velük, mint kiderült, ők az itthoni játékboltot fosztották ki...Miután hazajöttek, én mentem el Balázzsal, venni az unokatesómnak ezt-azt, aki 4 éves. Dél körül hazajöttek apuék. Délután még elment apu Nórival a megrendelt islerért Eta nénihez, meg elvittek egy fél gyulai kenyeret anyu unokatesójának (aki történetesen a szeghalmi Városi Bíróság vezetője). Szóval, jól meg lett járatva a kiscsaj, este 6-kor fürdött, utána besorakozott vacsizni, de a feje majdnem a tányérban landolt, olyan fáradt volt. Balával is mentem még egy kört délután, így estére mindkét gyerek kifeküdt, ahogy kell.
Másnap átjöttek Laci dédiék megnézni Balázst, mert még nem látták. Ugyan otthon volt kedves nagynéném is az unokatesómmal, a 4 évessel, meg a párjával, de sajnos, ők úgy döntöttek, hogy fontosabb valami barátok látogatása, mint az új családtag megtekintése....Ehhez inkább nem fűzök kommentárt, mert nagyon csúnya dolgokat kéne ide írnom.
Délután Újirázra mentünk ki, a többi dédinek megmutatni Balázskát. Nagyanyám, 90 éves múlt tavaly, Balázs születése előtt 2 nappal, nagyon örült a dédunokáknak. Nóri meg apu előbb kimentek vagy jó fél órával, mi még vártuk, hogy Bala ébredjen. Egy gyereknek nem valami figyelmet lekötő program az idősek otthona, ezért kiment Nóri a papával a közeli játszótérre, míg mi odaértük. Íme a család:
VAsárnap estrée Nóri megint kifeküdt. Az uram meg kitalálta este 6-kor, hogy nem vittem neki borotvát, menjünk el, már séta ügyileg, a lidl-be. Persze ez csak ürügy volt, kicsit sétáltunk kettesben, amire már emberemlékezet óta nem volt példa.
Hétfőn jöttünk haza.
Gasztro most nem lesz. Viszont baba-téma igen.
Balázs betöltötte az 5 hónapos kort, elkezdtük a hozzátáplálást. Először a délellőtti szopit kezdjük fokozatosan kiváltani. Ebből lesz a tízórai. A gyümi eszegetés után szoptassuk mindig meg, egészen addig, amíg majd el nem érjük a teljes gyümölcs adagot. Mikor már annyi gyümit eszik, hogy nem kíván utána szopizni, akkor teljes az adag. Kezdésnek adjuk reszelt almát, mert az viszinylag semleges, édes ízű, könnyen hozzájutunk. Minden alapanyagnál fontos, hogy lehetőleg hazai legyen. Harware szükséglet: almareszelő, lehetőleg üvegből, külön bejáratú kistányér és kiskanál a babának. A kiskanál lehet műanyag, fém ne legyen, illetve kapni nagyon jó flexibilis anyagú kiskanalakat is (pl. a Tommee Tippee márkának is van ilyen). Hát, próbáltam először reszelve, úgy kóstolgatta, eszegette. Aztán tegnap megpróbáltam gyümölcslének, mert először úgy kéne adni, de azt kidolgozta a szájából, úgyhogy mára visszatértem a jó öreg almareszelőhöz (üveg! nem műanyag). Szóval, pont egy hete adogatom neki az almácskát, aminél fontos, hogy édes legyen. Cukrozni tiloooos!!!Én goldennel kezdtem, de most valami piros héjút kapott, az is finom édes, és ma bement neki egy fél alma!!!Szóval, a lényeg, hogy fokozatosan emeljük az adagot, először csak megmutattam neki a műanyag kanálka végére raktam az almából, és tettem a szájába. Minél beljebb kell landoltatni a kis szájába a falatkát, mert különben rögtön kinyomja a nyelvével.Aztán 1-2 kiskanál mennyiség mehet a második napon, és így tovább emeljük az adagot, kb. 1 hét - 10 nap elteltével jutunk el az 50-70 g körüli mennyiségig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése