Kicsit megint eltűntem...Sajna a férjem megint összeszedett valami felsőlégúti ezt-azt, és most sikerült mindenkire átragasztani. A gyerekek köhögnek, az én orrom meg egy nap után olyan lett, mint valami jól színesedett hónapos retek. A múlt héten szinte minden nap megfordultam a patikában, hol száraz köhögésre való cuccért, hol homeopátiás köhögésre való cuccért...brrrrrr....Orrfolyás ellen nem találtak ki még semmit??? Hiába szugeráltam, hogy nem lehetek beteg, egy kicsit én is elkaptam. Ez van. Ettől függetlenül megy a főzőcske. Tegnap pulykamellet készítettem tejfölös - gombás szószban, krumplipürével. Pénteken főztem húslevest, a főtt husihoz készítettem almaszószt, meg kenyérmártást. A kenyérmártás a februári Nők lapja konyhából származik. Rém egyszerű és igen érdekes ízű.
Kenyérmártás (sült és főtt húsokhoz)
1 fej apróra vágott vöröahagymát megfonnyasztok 1 ek. vajon. Rádobok 10 dkg elmorzsolt fehér kenyeret (Itt a recept azt írja, friss kenyeret, és hogy tmixerrel aprítsuk fel. háááát, ez így nem megy szerintem, mármint az aprítás. Én másképp oldottam meg, lássuk...) összekeverem a hagymával, és felöntöm 4 dl tejjel és 1 dl tejszínnel. A végén ízesítem sóval borssal, kevés szerecsendióval. Szóval, a nagyobb darabka problémát én úgy oldottam meg, hogy mikor felöntöttem a tejjel a cuccot,akkor botmixerrel simára varázsoltam a szószt. Ennyi.
Mivel húslevest nem nagyon kicsi adagot készíteni, másnapra is maradt. Második fogásnak fasírtot készítettem és párolt rizst. Hát igen. kicsit egyszerűsítettem...
A bejegyzás címében említettem némi kertészkedést. Aki ismer, tudja, hogy vidéki lány vagyok. Aki meg még jobban ismer, tudja, hogy az első diplomám agrármérnök (egész pontosan: környezetgazdálkodási agrármérnök, telepölésüzemeltetési szakirányon). A blogból meg kiderül, hogy van két gyerkőcöm, a nagyobbik három és fél éves. Mivel nem kertes házban lakunk, így a kertészkedés gyakorlására csak a függőfolyosó maradt. Eddig csak virágokkal foglalkoztam balkonládában, de csak olyanokkal, amik jól bírják a gyűrődést, mert nyáron bizony keményen idesüt a déli nap. Szóval a favoritjaim a petúnia meg a begónia, és az erősebb muskátlik. 3 éve vettem 2 tő levendulát, azok is jól bírják a gyűrődést, szépen nőnek egy nagy vödörben, és virágoznak mikor itt az ideje. Tavaly vettem rozmaringot meg kakukkfüvet is. És ahogy elkezdtek a magocskák beérni a petúnián, szedtem le róla, és a lányommal elültetgettük. Szépen ki is hajtottak, virágoztak.
Már terveztem, hogy idén vetünk magvakat Nórival, és pénteken bekeveredtünk egy Praktiba, ahol is eszembe jutottak a magok. Hihetetlenül sokféle volt, felbátorodtam és vettem kapor magot, meg metélőpetrezselymet, ezeket nagyon szeretem. Bepróbálkozom még egy csomag paradicsommal, kis jégsalival. Vettem porcsinrózsa magot és estikét. Kezdetnek olyan virágokat választottam, amik szintén bírják a kicsit mostoha körülményeket. Nos, most ott tartok, hogy várom, hogy picit melegedjen ez a fránya idő, mert már nagyon utálom ezt a hideget...és gyűjtjük a joghurtos poharakat, hogy legyen a kis magocskákat mibe elvetni, ahol palántává cseperednek Nóri baba közreműködésével.
Egy kis bababeszámoló: 4-én Balázs a hátáról átfordult a hasára, és kicsit meglepődött. Az utóbbi napokban nagyon aranyosan tapogat mindent, felfedezi a világot. A kedvence egy nagy viziló, mi csak vizilonának hívjuk, amit még Nóri kapott egy kedves kolleganőnktől, Zsuzsitól. A vizilónak az egyik kezében egy csörgő van, a másikban egy kulcs formájú rágóka. Nagyon ari volt Balázs, mikor minap sírva fakadt, hogy akkor most mit válasszon, a csörgőt, vagy a rágókát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése