Itt van az ősz...

...itt van újra.

Megkezdődött az ovi hétfőn. A mérleg: 3 gyerkőc ment el, két új jött. Ami még újdonság, a csoport kapott egy gyógypedagógiai asszisztenst, Zsuzsi nénit. Hurrá, ő főként a csoportban lévő SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerkőcökkel foglalatoskodik.

A keddi ebéd: karalábéfőzelék, fasírt. Feltalálva a kanálban a mélyedést: nem volt kedvem előszedni az aprítót a vöröshagymához, így vágtam egy szép nagy csokor snidlinget, és azt vagdaltam bele .

 

A tegnapi ebéd: babgulyás szerű leves, inkább nevezzük babos gulyásnak, ugyanis előző este jött az ötlet, és nem volt itthon szárazbab, így vettem reggel egy konzerv fehérbabot. Még soha nem vettem. Mondjuk nem sok vizet zavart a levesben....talán két dobozzal kellett volna tennem bele?! Na mindegy.... Másodiknak almás lepény volt a tepsi egyik felében, szilvás a másikban, ugyanis figyelt még egy adag szilva a hűtőben. Most Limara almás pite receptje után készítettem, de gyakorlatilag kb. ugyanez annak is a tésztája,amit szoktam készíteni, csak a töltelék készítésnél volt egy kis ötletesség. Kicsit elméreteztem az alma mennyiséget, jó sok lett, plusz ez az újabb töltelékkészítési mód, hogy a levet felfőzzük pudingporral és a reszelt almához keverjük, így amikor melegen/langyosan felvágtam elindult a töltelék vándorútra. Szóval ,ahhoz hogy, normális szeletekben nyerjem ki a pitét, meg kellett várnom, mire az a bazi nagy tepsi pite kihűl (délben vettem ki a sütőből, lett is vagy fél 6 mire meghűlt rendesen...)

 

 

Mára maradt a levesből, mert ugye abból keveset nem lehet. Mögéje káposztás tészta illetve padlizsános lecsó készült. Utóbbi csak azért, mert megkívántam, s maradt belőle vacsira is. Balunak nagyon bejött a kápis tészta, pedig eddig a káposztákat elég jól bojkottálta. Mondjuk ugyanez volt a paradicsommal, és láss csodát, mára két pofára tömi. Mikor a lecsó készült ma, besorakozott, hogy neki adjak csak a paradicsomból!

 

 

Sokan észreveszik és megjegyzik, hogy milyen sokat fogytam, de jó (15 kg). A "hogy csináltad" kérdés mellett az is fel szokott merülni, hogy mire fel ez a nagy fogyás. Mire is?

1. Nem jött már fel az ujjamra/vagy oly mértékű ujjraszorulással jött volna az ujjamra, hogy le kellett volna vágni/ a karikagyűrűm kb. Nóri születése óta.
2. Rémesen rondák a giga pólók...meg a nagyméretű ruhák.
3. Van két örökségem: hízékonyság (apai ág) és visszér (anyai ág). Az utóbbi vékony embereknél is tud gubancot okozni, pláne nagy súlyúaknál. Nem akarok trombózist a lábamba.
4. Szépen lassan kezdek majd visszaszivárogni a munka világába...
5. Hadd irígykedjenek rám! :-)
6. Talán motiválok másokat is.