Az ünnepséhet nagy előkészületek előzték meg. Kezdetnek, az én elsőszülöttem előző este elkezdett hisztizni, hogy ne mossam meg a haját. Meg hogy ő nem megy Mikulás ünnepségre, és különben is hagyjam békén. Mire csak úgy kicsúszott a számon, hogy dehogynem mész el?!Nagyon is elmész, csinos leszel és szép, sőt TE leszel ottan a legszebb, és egyébként is ez egy társasági esemény és megjelensz, nem nyitok erről vitát! Persze az egészből egy szót se értett a 3 éves. Lévén ismerem már, csak az aznapi fáradtság szólt belőle, péntek reggel már nyoma sem volt a tiltakozásnak. Mindaddíg amig én ki nem találtam, hogy akkor a mama most besüti a haját. Na, jól megszenvedtünk, de a végeredmény szép lett.
No, ráadtam a legújabb szerzeményt, a bolerós felsőt is (a mama szerint csak a cici meg a cicifix hiányzott), aztán melegen felöltöztettem,ráadtam egy csíkos kötött kardigánt a kabát alá és indulás.
Pár nappal később a férjem hazahozta a képeket, s mikor meglátom, hát majd elájulok, a kötött kardigán ott virít a gyereken, a csini bolerós felsőt tökéletesen eltakarva....Hát majd felrobbantam!Apa, nem vetted le Nóriról az a ronda kardigáááánt???!!!Ennyit a csini gyerekről, hiába terveztem, az a nagydarab kardigán mindent elrontott!Grrrrrrrrrrrrrrrrrr!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az ünnepség ettől függetlenül jól sikeredett, bár nem tudom miért szülinapi dalt énekeltek... A lányom elsőként jelentkezett mikor verset lehetett mondani vagy énekelni, apja meg is ijedt, hogy mi fog előadni a gyerek. De aztán az én lányom kivágta magát:
-Mi a címe a dalnak?
-Nem tudom.
-Hogy kezdődik?
-Nem tudom.
-Akkor ülj vissza, majd elénekled ha eszedbe jut....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése